NAZAR GYÖNGY avagy BONCUK

Ez a kék fehér gyöngy egyes népek hagyományai szerint véd a rontástól, a szemmel veréstől. Ezért az emberek, így a törökök is, mindenhová nazar amulettet akasztanak.

– ha valaki új lakásba költözik, az első vendég biztosan nazart visz neki,

– irodákban, munkahelyeken ott lóg a falon,

– ha gyermek születik, mivel védtelen a világgal szemben, mindenképpen amulettet tűznek rá,

– az autókban biztosan találsz legalább egy kék fehér gyöngyöt. Sőt minden tömegközlekedési eszközön is ott lóg egy az ablakban vagy matrica formájában valahová felragasztva,

– a hölgyek előszeretettel hordják ékszerként.

Még egy két érdekesség a nazarral kapcsolatban:

• A legrégebbi társadalmakban is hittek a nazarban, mint például az ókori Egyiptomban, Babilonban és a Sumér Birodalomban. Az akkoriak azt gondolták, hogy a rossz akaratú emberben lakozó gonoszság a szemén keresztül megrontja a vele szemben álló lelket és azt rossz cselekedetre sarkallja.
• Jó pár országban a mai napig azt gondolják, hogy a sikeres és jó szándékú embereket rontás érheti az irigykedő szemek által. A szem alakú nazar magához vonzza a rontó szemeket és így megvédi gazdáját a szemmel veréstől.
• Az ókori Egyiptom hagyományai szerint a szem alakú nazar Hórusz isten szemét szimbolizálja, akinek az egyik szeme hold, a másik szeme nap volt. Hórusz miután legyőzte Széth-et, ő lett az élet királya. De egyes mondák szerint Hórusz a csatában elveszíti egyik szemét, aminek a helyére egy kígyót rakott. Majd Hórusz édesanyja ugyan Hórusz szemét visszaadta, de ezek után már sosem látott vele. A nap-, és holdfogyatkozás Hórusz szemének megsérülésével keletkezett.
• Egy érdekesség, ami minket is érinthet. A régi törökök a nazar boncugura (nazar boncsuu=nazar gyöngy) muncsuk, moncsuk, monsak, moncsak, moncsokot kifejezést használtak. Biztosan van köze ahhoz, hogy Atilla, a hun vezér édesapjának is ez volt a neve.
• A törökök múltjában a rontás elleni védelemben a nazaron kívül találkozhatunk még patkóval, tojáshéjjal, fokhagymával, száraz tüskével, rongybabával, kagylóval, datolyamaggal, farkasfoggal, amit előszeretettel használtak. De mégis a mai napig leginkább a nazar maradt meg, sőt sokszor láthatjuk, hogy akár a patkóra is felragasztanak nazart, hogy még erősebb legyen a védelem.
• Az óegyiptomiak mindenre ráfestették Hórusz szemét, ami nekik fontos és értékes volt. Valószínűleg ebben az időben került a szimbólum Egyiptomból Anatóliába is. Ezek után festették rá üvegre a szemet az ott élő üvegkészítő mesterek is. És elindult világhódító körútjára a nazar.
• A török néphagyomány szerint a kék szemű emberek hajlamosabbak a szemmel való rontásra, így tőlük jobban tartottak.
• Izmirben található Nazar és Göreme falvak híresek a nazar boncuk készítéséről. Az UNESCO listájára is felkerült Mahmut Sür 13 éves kora óta gyártja ezt az amulettet. Ezekben a falvakban a mai napig szemtanúi lehetünk ennek a mesterségnek.
• A nazar amulett készítésekor előfordult, hogy ólmot is öntöttek az üvegbe. Abban hittek, hogy így jobban véd a rontás ellen.