kultúra

17 KÉRDÉS ÉS 17 VÁLASZ A TITOKZATOS HÁREMRŐL

Hogy mit is jelent a hárem szó?

A boldogság házaként fordítható hárem tulajdonképpen az a hely, ahol a családfő asszonyaival, ágyastársaival és gyermekeivel élt együtt.

Mikorra datálható az első hárem?

Az oszmán hárem ugyan nagyon elhíresült, de már előttük az abházoknál és a szeldzsukoknál is létezett ez az intézmény.

Az Oszmán Birodalomban ki tette „hivatalossá” a háremet?

Az oszmán uralkodók, attól függetlenül, hogy a háremjeikben ágyastársaik voltak, csakis a bégek és szomszéd államok királyainak lányaival házasodtak. II. Bayezid uralkodása után ez megváltozott, és a háremet intézményesítették, mint azt a helyet, ahonnan a szultánok feleséget választanak.  A Topkapi palota (Ágyúkapu palota) is ezen az elven működött és néhány oszmán szultánt kivéve, majdnem mind, ennek a hagyománynak megfelelően ágyastársát választotta feleségnek.

Mikor épült az első hárem Isztambulban?

1453-ban Isztambul elfoglalása után Hódító Mehmed szultán hatalmas építkezésekbe kezdett. A régi fővárosokban, Bursában és Edirnében felhúzott paloták után Isztambulban, a Bayezid téren is építtetett egy palotát. Amit ugyan használtak egy darabig, de miután kicsinek bizonyult, 1472-1478 között – szintén Mehmed szultán parancsára – megépítették a Topkapi palotát.

A hosszú évek alatt a folyamatos bővítéssel egy hatalmas komplexummá alakult Topkapi Hárem alapjai is igazából ezekben az években került elhelyezésre. Az új épület lett a hivatalos, állami ügyek helyszíne, és a teljes régi épület megmaradt háremnek. Attól függetlenül, hogy a hárem a régi épületben működött, Mehmed szultán és Szulejmán szultán az új épületben is kialakíttatott egy női részleget is. Sőt Hürrem szultána ide is költözött, az anyaszultán utáni legfontosabb posztot kiérdemelve és itt élték meg Szulejmán szultánnal világra szóló szerelmüket.

Ki költöztette a háremet a Topkapi palotába?

III. Murad koráig tartott a hárem építése, míg végül 1587-ben a háremet teljesen a Topkapi palotába nem költöztette. 1665-ben egy tűzvész, 1776-ban egy földrengés okozott jelentős károkat az épületben, de mind a kétszer nagyon gyorsan helyrehozták a károkat és újból a régi szokásoknak megfelelően működött tovább.

Milyen is volt a hárembéli hierarchia?

A szultán után a legfontosabb és legbefolyásosabb személyiség a szultán édesanyja volt (valide szultán), akinek a háremben külön lakosztályban lakott. Ezek után jöttek a szultán asszonyai (kadin efendi), sorszámozva, akik ugye már gyermeket hoztak világra a szultántól. Az első, a második, a harmadik és negyedik asszony, ki ki a saját gyermekeivel külön lakosztályban elhelyezve.

A legszínesebb személyiségek természetesen az ágyastársak, a háremhölgyek voltak. Ezek közül is a legnépszerűbbeknek voltak titulusaik, mint fő kedvenc (gözde) és a kedvencek (ikballer). És akik nem jutottak be ebbe a belső kiváltságos körbe, azok megmaradtak, mint hárem alkalmazottak.

IMG_6114
Jean-Leon Gerome Rabszolgapiac

Ágyastársak vagy rabszolganők?

A dzsarije, mint török kifejezés, a hárembéli hölgyek megnevezése, amit én csak ágyastársnak fordítottam, szó szerint rabszolganőt jelent.

Honnan is kerültek a hárembe a háremhölgyek?

A háremben a cserkeszek, grúz vagy orosz lányok voltak a legnépszerűbbek. Amikor még az Oszmán Birodalom a virágkorát élte, akkor a háremhölgyeket a meghódított területekről ’szerezték be’. Később ez a forrás elapadt. A 17. századtól kezdve a szépségükről keleten is híres kaukázusi lányok kerültek előtérbe vagy pedig a nagyvezírek, pasák, helytartók, a szultán testvérei által felnevelt vagy megvásárolt hölgyek kerültek a szultán háremébe.

A 19. században betiltották az Oszmán Birodalomban a rabszolgakereskedelmet, de a kaukázusi nép, hagyományaikat folytatva továbbra is küldte a fiatal lányokat a hárembe.

Mi történt azzal a kislánnyal, akit azzal a céllal vettek meg, hogy majd egyszer ajándékként a szultán háremébe kerüljön?

Azok a kislányok, akiket az 5-7 éves korukban megvásároltak, csak azután ajándékozták a szultánnak, miután felnevelték és kitaníttatták. Tanultak ők viselkedéskultúrát, hangszeren játszani, és hogy a férfiakat ki tudja szolgálni, mindenféle praktikákat kellett elsajátítaniuk.

Mikor bekerültek a hárembe, akkor egy orvos és egy szülésznő átvizsgálta őket. Aki beteg volt vagy valamilyen testi hibája volt, azt mégsem tették meg háremhölgynek.

IMG_6115
Thomas Allon Zeneoktatás a háremben

Ha kicsi lányként került be valaki a hárembe, miken kellett keresztül mennie?

Az első dolog az volt, hogy a kislánynak adtak egy új nevet, testi alkatának, karakterének és személyiségének megfelelőt. Megtanították neki, hogyan kell udvariasan, tisztelettel viselkedni, emellett vallási kiképzést is kapott. Legalább egy hangszeren megtanultak játszani és akinek tehetsége volt, énekórákat vehetett, ugyanis a háremben nagy társasági élet folyt. Mindenképpen megtanultak írni, olvasni, sőt Korán olvasási óráik is voltak. De ezek mellett mindenki szabadon gyakorolhatta a saját vallását.

Meddig maradhattak ezek az asszonyok és hölgyek a háremben?

A szultánság első időszakában a szultánok birodalmi helytartóként az ország különböző területeire küldték fiaikat, az édesanyjuk pedig velük tartottak. Amikor ez a szokásrend megszűnt, onnantól kezdve a hercegek is a Topkapi palotában éltek életüket. A gyermekek születésüktől kezdve édesanyukkal együtt laktak a háremben. Életük végéig vagy míg a szultán a trónon volt, az asszonyok és háremhölgyek is a háremben tartózkodhattak gyermekeikkel. Amikor aztán a szultán uralkodása véget ért, az asszonyaiknak is el kellett hagyni a háremet és helyükre az új szultán hölgyei kerültek.

Volt-e a kadin efendiknek asszonyi kötelessége?

IMG_6112
Theodore Chasseriau Egy háremhölgy öltöztetése

A Topkapi palota háremében volt egy rész, ahol a kadin efendik szobái álltak egymás mellett. Ez a sorba rendezettség mást is sejtetett. A szultán a hétköznapi estéken bármelyik háremhölggyel együtt lehetett, de volt egy szabály, amely szerint a péntek éjszakákat az asszonyaival, a kadin efendikkel töltötte. A kadin efendik a megadott sorrendben tettek eleget asszonyi kötelességének, ez alól nem lehetett kibújni. Aki sorban három pénteket is visszautasított, azt felelősségre vonták. Egy alkalommal, mikor Szulejmán szultánnál egy pénteki este Gülfem Kadin került volna sorra, az egy jótékonysági ügy miatt egy másik hölgyet kért meg a ’szolgálatra’, Szulejmán szultán olyan nagyon megharagudott rá, hogy megölette.

Kik voltak a hárem agák?

Hogy a hárem biztonságáért felelős hárem agák mennyire fontos emberek voltak, kikövetkeztethetjük abból, hogy az Oszmán Birodalomban a hárem aga a protokoll szerint a nagyvezír és a vallási vezető után jött a rangsorban.

Mekkora volt a hárem hölgy-népessége?

IMG_6169
Vincenzo Marinelli Szórakozás a háremben

Szulejmán szultán uralkodásával egyidejűleg a háremben lévő hölgyek száma emelkedett. Kezdetben 300-500 főre tehető a hárem népessége, ami III. Mehmed idejében elérte a 700 főt is.

Volt-e fizetésük a háremhölgyeknek?

Minden szultán másképp ‘díjazta’ a hölgyeit, de minden háremhölgy kapott napidíjat. Emellett ünnepekkor, esküvők vagy születés alkalmával ajándékokat és pénzt is osztottak szét közöttük. Arról a jelentős ajándékról nem is beszélve, amit a háremhölgy akkor kapott, ha a vele eltöltött éjszakával a szultán meg volt elégedve. Ilyenkor a szultán drágakövekkel, ékszerekkel fejezte ki elégedettségét.

Dolgoztak-e a háremhölgyek?

Igen, sokuknak volt feladata. Legfőképpen azoknak, akik nem jutottak abba a szerencsés helyzetbe, hogy a szultán kiválasztottjai legyenek. Az egyik legfontosabb pozíció a kincstáros volt, akit persze a szultán választott ki személyesen.  Ő vigyázta például a szultánt, mikor az asszonyával töltötte az éjszakát. Voltak mosókonyhások, kávéfőző mesterek, raktárfelelős, hamamosok, betegápolók, szülésznők, bérszoptatók, dadák a gyerekekhez.

Szabaddá ki válhatott?

Az a háremhölgy, aki kilenc évet letöltött a háremben, az magától elhagyhatta a palotát. Kapott egy hivatalos iratot, amivel szabaddá vált és a kinti világban bármit csinálhatott. Hozzáillő férfival házasodhatott össze, a stafírungot pedig a szultán szolgáltatta.

U.I.: És a témával kapcsolatban ismét szeretnék figyelmetekbe ajánlani egy különleges művészfilmet a kedvenc rendezőmtől, Ferzan Özpetektől. Az utolsó hárem, a török származású rendező második filmje az Oszmán Birodalom utolsó éveiben játszódik, mikor is a szultánságot eltörlik. A háremben, ebben a szűk társadalmi csoportban élők életének lehetünk szemtanúi, annak minden gyönyörűségével, ármánykodásával, cselszövésével, elfojtott vágyával, félelemével.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s