Ha beszélni tudna, vajon miket mesélne nekünk a Boszporuszból évezredek óta kikukucskáló 1400 m2-es sziklatömb?
Talán azért vált le az ázsiai földrészről, mert egy nagy földrengésnek nem tudott ellenállni vagy csak a hullámok sodorták el? De bevallaná-e, hogy a víz alatt még mindig összeköttetésben van az anyafölddel? És hallgatna-e a föld alatti titkos alagútjairól, az édes vízi forrásaival dicsekedne-e? Nem is beszélve a megszámolhatatlan mondáról, ami a tornyot misztikussá is teszi.
Egyes források az ókori időkig nyúlnak vissza, ami szerint a sziget i.e. 5. század elején vámállomásként működött. Akkor a Boszporusz két partja között egy láncot feszítettek ki és csak a kis szigetecskén történt ellenőrzés után lehetett tovább haladni a tengerszoros felé vagy onnan kihajtani.
A bizánci időkben hozzáépítettek két tornyot és ezzel, mint megfigyelő torony funkcionált tovább.
Az oszmán időszak kezdetén egy nagyon fontos eseménynek adott helyet a szigetecske. Az Oszmán Birodalom névadójának, Oszmán szultánnak az édesapja Orhán szultán egy jól kifizetődő házasság reményében ide küldött követeket, hogy megkérje Kanta Kuzenos császártól lánya kezét.
Az Oszmán Birodalom kialakulásával a sziget is megújult. Akkor kapta meg mostani nevét, a Szűz tornya elnevezéssel (Kiz kulesi). A régi építményt lebontva egy oszmán barokk stílusú, díszesebb épületet húztak rá. Ebben az időben őrtoronyként funkcionált, az akkori legmodernebb fegyverekkel felszerelve. Később volt, hogy Isztambul népének ébresztésére a hajnali órákban indulót játszottak. Egy időben a viharos, ködös időben irányt mutatott a közelében elhaladó hajóknak. Sőt a kolera idején, az 1830-as években a sziget karaténként látott rosszabb napokat.
És ezek voltak a tények, amikről sok helyen lehet olvasni. De mivel évezredeken át folyamatosan az emberek érdeklődésének középpontjában állt, így minden korszaknak megvan a szigethez kötődő története. Most lássuk ezeket:
Hero és Leandros be nem teljesült szerelme
Hero apácaként tengeti életét a mai Üsküdar kerületben egy szentélyben, ami Afrodité névre hallgat. Egyik nap meglát egy fiatalembert, aki a túloldalról látogat oda. Azonnal olthatatlan szerelembe esnek. Leandros onnantól kezdve minden éjszaka átúszva a Boszporuszt meglátogatja kedvesét, Hero pedig fáklyával utat mutat neki. A tiltott szerelem tovább folytatódik. Míg nem, egy viharos éjszaka, mikor Leandros az egyik partról tart a másikra a fáklya elalszik és a fiatal ember elvész a habok között. Reggel Hero a szikláknál találja meg kedvese élettelen testét és bánatában ő is a tengerbe veti magát. Íme ismét egy be nem teljesült szerelem története. A torony egy ideig Leandros nevét viselte.
A kígyós történet
Talán ez a történet a legismertebb a Szűz tornyának életéből. Ennek is megvan a Bizánci korhoz és az Oszmán időszakhoz tartozó változata is. Mi a régebbi változatot vesszük elő.
A bizánci időkben járunk. A birodalom hatalmas területekkel rendelkezik, mindenki nagy boldogságban él, kivéve egyetlen embert. Az pedig a hatalmas birodalmat kormányzó császár maga. Az uralkodónak hosszú éveken keresztül nem született gyermeke, akire rá hagyhatná a birodalmát, koronáját. Míg nem, egy nap megszületik a lánya, a császár az egész országra kiterjeszti az ünneplést. Így megy ez éveken keresztül. Amikor már nagyobbacska a lány, a császár kéri az udvari tudósokat, hogy készítsék fel az uralkodásra, részesítsék megfelelő nevelésben. De a legidősebb tudós azt mondja a császárnak, hogy lányát fölösleges taníttatnia, ugyanis az a 18. születésnapján egy kígyómarás által életét fogja veszteni. A császár hisz a jóslatnak. Az ablakából látható szigetecskén található régi építményt lebonttatja és helyére egy erős falú tornyot építtet. A torony vízellátását az alatta található édesvíz forrásból biztosítják. A hullámok ellen hullámtörő falat húzatnak. Minden komforttal ellátják ahhoz, hogy lánya itt élhessen. Az uralkodó lánya be is költözik a toronyba, ami pontosan a császár palotájával szemben helyezkedik el. A császár az erkélyéről látja a lánya ablakát, így minden reggel integetnek egymásnak. Az évek telnek, múlnak. A császár megnyugodott, hogy a lánya biztonságban van. Eljön a 18. születésnap, amikor is a császár lánya az ajándékok között kap egy gyümölccsel teli kosarat is, amiben az a bizonyos kígyó bújik meg. És tényleg, a jóslat beteljesedik. Egy óvatlan pillanatban, mikor a leány egy nagy szőlőfürtöt vesz ki a kosárból, a kígyó kimászik és hosszú fehér nyakán megmarja őt. Így a kisasszony 18. születésnapján édesapja karjaiban végzi be életét.
Battal Gazi (azaz a Hatalmas Veterán) története
Természetesen ez is egy szerelmi történet.
Battal Gazi egy tiszteletre méltó katona volt, aki a bizánci időben számos hadi hódítással hívta fel magára a figyelmet. Legelső konstantinápolyi ott jártakor szemet vetett Üsküdar kormányzójának lányára is, aki miatt le is telepedett a tengerpartra 7 évre. Aztán katonai kötelességei elszólították. Míg Damaszkusz hódításával el volt foglalva, az üsküdari kormányzó tartományának védelmére várárkot építtetett és felállított negyven ezer katonát. Félve attól, hogy Battal Gazi visszatér, a tengerben egy sziklára tornyot építtetett, ahová lányát és minden vagyonát bezáratta.
Damaszkuszt meghódítva Battal Gazi visszatért Üsküdar tartományába. Miután a városrészt teljesen leverte, csónakkal átkelt a toronyhoz, a kormányzó lányával és annak minden vagyonával elhagyta a kis szigetet. Legutoljára Üsküdar tengerpartján imádkozott egyet és elhagyta a várost.
Állítólag azóta él a szólás, hogy: A lóra pattanó már Üsküdaron is túl van. Azaz, aki gyorsan reagál valamire, az gyorsabban túl van rajta, míg mások hoppon maradnak. Arra is használják, ha valaki valamiyen lehetőséget elszalaszt.
A Szűz tornya is azok közé az isztambuli építmények közé tartozik, amivel nem lehet betelni. Akárhányszor elhalad az ember mellette, megérinti a történelem. Eszébe jut a nép által költött mesék valamelyike és ha azt megunta, akkor választ magának egy másikat.
hurremsbazaar.org 